Nincs másik bolygó

„Miért kéne olyasmi miatt aggódni, ami nem fog megtörténni?”

2019. június 05. - NincsMásikBolygó

csernobil.jpg

 

Tegnap ért véget a HBO minisorozata, amely a csernobili atomerőben történt balesetet dolgozza fel: az első részben szinte percről-percre követjük az eseményeket, míg a későbbiekben a katasztrófa utóéletét ismerhetjük meg. A sorozatban egyszerre kapunk képet egy pártállami rendszer működéséről, a szovjet nukleáris ipar helyzetéről és nem utolsósorban magáról az atomerőművek működéséről. Az ötödik részben a főszereplők aprólékosan mutatják be, mi minden kellett ahhoz, hogy minden idők legszörnyűbb atomerőmű balesete megtörténjen.

A minisorozat készítői tökéletes egyensúlyt teremtenek a politikai, emberi és tudományos szempontok, okok és következmények bemutatásában, a néző eleinte maga sem érti, mi történt azon a bizonyos április 26-i napon, 1986-ban. Tulajdonképpen a szereplőkkel egyszerre értjük meg, hogyan is működik egy atomerőmű, milyen tervezési és biztonsági problémák lehettek és milyen „szakemberekre” bízták Csernobil működtetését.

Bár a sorozat lehetne egy atomellenes propagandafilm is, ettől nagyon-nagyon messze van, nem mond semmit se pro, se kontra az atomenergiáról. Az viszont, ahogy a lakosság és a politikai vezetők gondolkodnak ugyanerről, már sokkal beszédesebb, és ez az a szempont, ami így, 33 év távlatából is tanulságos lehet. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy akkoriban az atomerőművek veszélyét egyáltalán nem érezték – a nem hadászati célú atomról azt gondolták, hogy az éppen olyan biztonságos, mint egy szénerőmű, csak épp más alapanyaggal működik. Hasonlóképpen érdekes a politikai vezetők reakciója: fogalmuk sincs, mit jelent és mivel járhat egy atomerőmű baleset: a korai szakaszban a tények tagadása mellett a „kisebbnek” hitt problémát sem veszik elég komolyan, a legrosszabb forgatókönyvre pedig egyáltalán nincs felkészülve senki.

Őszintén kíváncsi lennék, hogy a ma is működő atomerőművekben mennyire vannak felkészülve arra, hogy bármikor bekövetkezhet olyan természeti katasztrófa, emberi hiba vagy korábban nem ismert műszaki probléma, ami egy teljesen ismeretlen helyzetet idéz elő. Tájékoztatnák a lakosságot? Mernének segítséget kérni külföldről? Képesek lennének megakadályozni a katasztrófát?

Az atomerőművek leszerelésének kérdése Fukushima után néhány évig foglalkoztatta a politikusokat, azóta viszont csökkent az „érdeklődés”. Bár a társadalom többsége jellemzően nem támogatja az atomenergiát, a klímaváltozásról szóló vitákban mégis úgy jelenik meg, mint egy nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy karbonsemleges energiatermelésre álljon át egy ország. Kétségtelen, hogy rövidtávon az atomenergiával könnyebb és kényelmesebb lenne csökkenteni a károsanyag kibocsátásunkat, de ezzel megint csak elodázzuk a valódi problémát és megspóroljuk a valódi cselekvést. Az atomerőmű biztonsági kérdésein túl az uránbányászat környezetterhelése mellett az elhasznált fűtőanyagok tárolásának módja is csak a problémákat szaporítja. Márpedig az atomhulladék kérdése nagyon is akut probléma: jelenleg Magyarországon komoly vita zajlik arról, hol legyen atomtemető, beleszólhatnak-e a helyiek abba, hogy településük határában ilyen beruházás történjen. A csernobili atomerőmű még sok száz évig lesz mementója annak, hogy mit is jelent az atomenergiára támaszkodni – a pár éve újonnan felhúzott szarkofággal is csak száz évet nyert az emberiség, miközben úgy tízezer évig még nem lehet biztonságosan visszatérni Csernobilba.

Kire szavazz május 26-án, ha a klímaváltozást tartod a legfontosabb kérdésnek?

A pártprogramok alapján egyedül az LMP tartja súlyos problémának a klímaváltozást és csak ennek a pártnak vannak érdemi, részletes megoldási javaslatai. Ebben az értelemben nem is lehet rangsorolni a pártok klímaprogramját, hiszen a többi, bejutásra esélyes ellenzéki párt programjában legfeljebb említés szintjén kerül elő az éghajlatváltozás kérdése, sokadrangú problémaként megjelenítve.

 

41jvqhml1tl_sx258_bo1_204_203_200.jpgMájus 26-án Európai Parlamenti választások lesznek Magyarországon. Soha korábban nem volt még ennyire meghatározó téma a kampány során a klímaváltozás, mint idén. Ez persze nem véletlen: az elmúlt években mindenki közvetlenül, a saját bőrén megtapasztalhatta, hogy a klímaváltozás mit is jelent. Sokat segített a svéd diáklány, Greta Thunberg mozgalma, a Friday for Future, amely mára több, mint ezer városban, több millió embert megmozgató tüntetéssorozattá nőtte ki magát. Az üzenet egyértelmű: politikusok, ismerjétek fel, hogy a klímaváltozás a legnagyobb probléma!

Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Aki hozzánk hasonlóan úgy véli, hogy az Európa előtt álló legnagyobb kihívás a klímaváltozás, az most vasárnap szavazzon olyan pártra, amelyiktől biztosan várhatja, hogy ennek megfelelően fog politizálni. Mivel az elmúlt hetekben azt tapasztaltuk, hogy – ahogy a mondás tartja – egy kampány mindent elbír, és ennek megfelelően a legtöbb ellenzéki párt felmondta a leckét klímaváltozás kérdésében, a választásra írt EP programot vettük alapul. Sokkal jobb indikátor ugyanis az, hogy e pártok maguktól mit jelöltek meg prioritásnak és hogyan vélekednek a klímaváltozásról, mint problémáról. Következzen tehát a pártok EP programjainak értékelése, kizárólag a klímaváltozás szempontjából (a pártprogramok bemutatása abc-sorrend szerint következik)

Demokratikus Koalíció

A DK programjában a klímaváltozás egy rövid bekezdés, a program utolsó harmadában. Ebben elsősorban az energiakérdésre fókuszál, a természeti értékek védelme egy mondatban jelenik meg.

Jobbik

A Jobbik programjában a klímaváltozás konkrétan az utolsó téma, amit a párt megemlít. Hasonlóan a DK-hoz, a Jobbiknál is az energiakérdés jelenik meg, ezen kívül csak az összeurópai megoldás sürgetése.

Lehet Más a Politika

Az LMP programja már nevében is jelzi (Zöld Európa Programja), hogy a klímakérdések az EP program hangsúlyos részét adják. Ennek megfelelően az LMP nem is külön részt szentel a klímaváltozással összefüggő problémákra és megoldásokra, sokkal inkább a különböző szakpolitikai blokkok mindegyikében érvényesíti az ökopolitikai szempontokat. A széndioxid kibocsátás csökkentése és a megújuló energiát támogatása mellett a túlfogyasztás, a pazarlás elleni fellépés, a közlekedés átalakítása, a GDP központú gazdaság helyett a körkörös gazdaságra való váltás mind-mind megjelenik a párt programjában. A programok alapján az LMP az egyedüli párt, amelyik atommentes Európát szeretne.

Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd

Az MSZP programjában a klímaváltozás fejezet nagyjából középen helyezkedik el, a szociális ügyek, az egészségügy és az oktatás kérdései után. A rész alig hosszabb, mint a DK vagy a Jobbik programjának hasonló blokkjai, állítás azonban még kevesebb van benne. Az MSZP a klímaváltozás ürügyén csupán tényeket ismertet, illetve a Fideszt támadja, a programból azonban nem derül ki, mit is tartana helyesnek a párt.

Momentum Mozgalom

A Momentum EP programja az egyik legszűkszavúbb, ha a klímaváltozásról van szó – a párt nem is ezzel a fogalommal keretezi a problémát, csupán „fenntarthatóságról” és „környezettudatosságról” van benne szó. A néhány mondat címszavakat sorol fel, mint a körforgásos gazdaság, biodiverzitás és ökoszisztéma.

 

További cikkek és adatok a klímaváltozásról: Nincs Másik Bolygó FB